A francia technológiai innovációs kiállítás a mesterséges intelligencia ipari alkalmazására helyezi a hangsúlyt

A 10. francia tudományos és technológiai innovációs kiállítást nemrégiben Párizsban tartották, egy fontos európai tudományos és technológiai innovációs esemény, amely 14 000 startup vállalatot és körülbelül 180 000 látogatót vonzott. A kiállítás a mesterséges intelligencia (AI) teljes körű integrációjának fejlődési irányát hangsúlyozza, a szektor fókuszpontja a fogyasztói AI-alkalmazásokról az ipari fizikai forgatókönyvekre tolódott el.

Az „az MI mindenütt jelen van” kifejezés a résztvevők körében gyakori érzést váltott ki. A szervező elmondta, hogy az MI már nem egyetlen témakör, hanem áthatja a digitális szuverenitást, a kockázatkezelést és a vállalati stratégiát is érintő különféle területeket. Az előző évekhez képest, amikor a fókusz a fogyasztói alkalmazásokra – például a chatbotokra és a tartalomgenerálásra – irányult, ez a kiállítás inkább az MI mély integrációjára helyezi a hangsúlyt a gyárakban, kikötőkben, villamos hálózatokban és energiarendszerekben zajló fizikai működési forgatókönyvekkel, tehát a „beszélni tudásról” a „munkát végezni tudásra” történő áttérésre.

Az energiaszektorban a francia Total Energy cég világszerte több mint 13 000 érzékelőt telepített, és mesterséges intelligenciát alkalmaz az eszközök működési állapotának és a metán-kibocsátási adatoknak a valós idejű elemzésére. Ez lehetővé teszi a szabad szemmel nehezen észlelhető hibák korai felismerését, és így a megelőző karbantartást. A logisztikai iparágban a Dafei Shipping Group mesterséges intelligenciát használ a tüzelőanyag-fogyasztás, a konténerek áramlása, a hajózási távolság és a kiköti műveletek közötti többdimenziós adatok integrálására, amely lehetővé teszi a gyors kockázatértékelést és a hajóütemtervek optimalizálását vészhelyzetekben, például a Hormuz-szorosban uralkodó feszült helyzet esetén.

A Siemens kiemelte az „Eigen” mérnöki ügynökének fejlesztését, egy olyan mesterséges intelligencia-asszisztensét, amely nemcsak ajánlásokat nyújt, hanem végponttól végpontig automatizált mérnöki feladatokat is elvégez, és ezzel akár 50%-kal növeli a mérnöki munka hatékonyságát. A cég elnöke és vezérigazgatója, Boleren kijelentette, hogy a megbízhatóság és a biztonság az elsődleges kihívások, amikor a MI beavatkozik a gyártósor-vezérlésbe, az energiaellátó hálózatok kezelésébe és a logisztikai ütemezésbe, mert az ipari MI nem tűrhet „illúziókat” – a fogyasztói szintű chatbotok esetleges hibái még csak tapasztalati kérdések, míg egy ipari forgatókönyvben elkövetett téves ítélet leálláshoz, hulladékkeletkezéshez és akár biztonsági balesetekhez is vezethet. Ezért az ipari MI nem egyszerűen integrálódik nagy nyelvi modellekbe, hanem már a rendszertervezés kezdetétől megbízható képességekkel van ellátva.

Az MI-technológia fejlődése magasabb követelményeket támasztott az adatközpontok teljesítményellátási kapacitásával, a vezérelt válaszidővel, az áramellátás stabilitásával és a zöld áram arányával szemben. A kínai Yuanjing Technology Group vállalat bemutatta „AI Power System” (MI-energia rendszer) megoldását. A csoport elkészítette a világ első „számítógép–energia együttműködési” rendszerszintű mintáját Csifengben, Belül-Mongóliában, amely dinamikus együttműködést valósít meg a szél-, nap-, tároló-, hidrogén- és számítási erőforrások között, és teljesen hálózatfüggetlen módon is működhet. Időjárás-előrejelző nagy modellek segítségével az MI előre tudja jelezni a szél- és napenergia-forrásokat, valamint az időjárási változásokat a következő 10–15 napra, így hatékonyan koordinálható a villamosenergia-termelés optimalizálása, az energiatárolók üzemeltetése és a hálózatszabályozás. A csoport elnöke, Zhang Lei kijelentette: az MI-számítási teljesítmény iránti kereslet gyors növekedése nemcsak energiát fogyaszt, hanem hozzájárul az energia hatékonyabb felhasználásához is. Az energia és a számítási teljesítmény mély integrációja az MI-fejlesztés következő szakaszának egyik fontos iránya.

A kiállítás előtt az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be a helyi mesterséges intelligencia-vállalatok fejlett modelljeire, és olyan témák – például a technológiai szuverenitás, a nyílt forráskódú és zárt forráskódú megoldások, valamint a megbízható ipari MI – is aktuálissá váltak. Számos résztvevő megvitatta Európa mesterséges intelligencia-technológiájának szuverenitását, a nyílt és zárt forráskódú megközelítéseket, és „inkluzív”, nem „kizáró” technológiai szuverenitás építését követelték. Francesco Bonfilio, az olasz felhőalapú infrastruktúra-szolgáltató Elemento stratégiai tanácsadója úgy véli, a technológiai szuverenitásnak „inkluzívnak” kell lennie: nem jelent teljes kizárást a külföldi technológiák elől, hanem azt, hogy a felhasználók világosan értsék a használt szolgáltatások működési mechanizmusát és az adatfeldolgozás módját, és ezen alapul megőrizzék saját döntési jogukat. A kiállítás keretében megrendezett „Kelet felé tekintve: Kína MI-felemelkedése és teljes verzióelőnye” című párbeszéd során Joseph Tsai, az Alibaba Group elnöke kijelentette, hogy egyetlen országnak sem szabadna minden erőforrását egyetlen irányba koncentrálnia, és a nyílt forráskódú modellek megfelelnek az európai vállalatok adatbiztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos igényeinek.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája előrejelzi, hogy a globális mesterséges intelligencia-piac 2023-ban 189 milliárd dollárról 2033-ra 4,8 billió dollárra nő. A PwC világfőnöke, James Bond így nyilatkozott: „A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai változás, hanem mély szervezeti átalakulást is jelent az üzleti vállalkozások számára, amelyhez újra kell tervezni a munkafolyamatokat és újraformálni a szervezeti struktúrákat, hogy valóban kibontakozhasson gazdasági potenciálja.”